Van egy kisebbfajta pók para a családunkban. Érinti a gyermekeket és az anyukájukat, az apukát elvileg nem :) Mióta viszont Búvár Zsebkönyvek között élünk, kezd ez a para múlni. Mihelyst valaki pókot lát, ordítva szalad, hogy ő érjen először oda a "Pókok" című kötethez, és állapítsa meg, hogy esetleg madárpókról van-e szó. Közben pedig szépen lassan elfelejtünk félni tőle. Így van ez fóbiáknál a nagyokosok szerint is.
2009. június 19., péntek
Pókokról
Van egy kisebbfajta pók para a családunkban. Érinti a gyermekeket és az anyukájukat, az apukát elvileg nem :) Mióta viszont Búvár Zsebkönyvek között élünk, kezd ez a para múlni. Mihelyst valaki pókot lát, ordítva szalad, hogy ő érjen először oda a "Pókok" című kötethez, és állapítsa meg, hogy esetleg madárpókról van-e szó. Közben pedig szépen lassan elfelejtünk félni tőle. Így van ez fóbiáknál a nagyokosok szerint is.
Ezt írtam a Holland reggelihez, de tatán a régieket már nem olvasod...
VálaszTörlésBocs, én csak úgy bekukkantottam, s szintén nagy rajongója vagyok a szirup waffelnek (már vagy jó 15 éve...). A Rossmannban nagyon finom kapható, bio változatban, az talán még egészségesnek is nevezhető... és megfizethető, mindig újra beszerezhető.
Amúgy nagyon tetszettek a boltjaid (a puha cipőknek régi rajongója vagyok)és a blogodat is kiváncsian látogatom.
Üdv, Gabi
Köszi, tényleg elkerülte a figyelmemet. Igen, kóstoltuk már a Rossmannost is, finom, de azért a holland az igazi :)
VálaszTörlésKöszi a dícsérő szavakat, mindig jól esnek.