Hosszú története van ennek a címkének - személyes és nemzeti
hovatartozásról most itt nem lesz szó, inkább a nyolcvanas évek iskolás
éveiről :) Turista boltok kezdenek érdeklődni a horgolt termékek iránt
(juhéjj). Viszont szinte mindegyik kiköti, hogy legyen rajta valami
magyaros (ok, megértem). Többen azt javasolták, hogy magyar nemzeti
szalagot (amiből a KOKÁRDA is készül) egyszerűen varrjuk rá.
Képzelhetitek, hogy néztek ki ezek a szerencsétlen horgolt állatkák,
mintha éppen iskolai ünnepségre készülnének (vagy rosszabb esetben
tüntetésre). Szóval nem voltam nagyon elégedett. De azért csináltam. És
közben szomorú szemekkel néztek rám kedvenc darabjaim. És akkor jöttek
az agyament ötletek: horgolni nemzeti szalagot (béna), 3 különböző
szaténszalag (béna), magyar színű pettyes szalag (béna), és csak vettem
és vettem a nemzeti szalagot. És akkor jött a megvilágosodás, jó öreg
PAPÍR. A fenti festett csíkokat papírra nyomtam kedvenc nyomdámmal,
szalag formájúra, és egyszerűen az árcédula alá tűztem. Szerényen tradicionális, azt hiszem . . . talán . . . olyan Mamazonos
:)