2008. február 24., vasárnap

Dunakanyar - hétvége

Van amikor a napsütés mindenen áthat, és az első pírt okozva feledtet bút és bánatot. A Duna pedig mindehez egy olyan illatot ad, amit belélegezve ismét energiát kap az ember, az apró sejtek lassan magukhoz térnek, szemek kipirulnak, sétáló emberek összekacsintanak . . . apró pillanatok, amikért megéri végigfázni a telet.

Nincsenek megjegyzések: