Annyira de annyira jólesik egy kicsit leülni alkotni, kötni vagy csak éppen színes fonalak között percekig matatni. És mivel ezek nagyon ritka pillanatok most az életemben, különösen megbecsülöm őket. Valamiért a vasárnap délután áraszt magában egy olyan hangulatot, amikor ennek tere van: a gyerekek (jó esetben) játszanak a lakás különféle pontjain, a felnőttek meg hódolnak a hobbijuknak. Ki főz, ki süt, ki horgol, ki köt. És ami a legjobb: a számítógép sem búg a háttérben, mint rendesen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése