2008. december 27., szombat

Aminek a legjobban örültem

Annak a csokor tulipánnak, amit a kiscsalád fője hozott egy fenyőfa kíséretében, és tette le az asztalra, amit én úgy értelmeztem, hogy egy kis csendes elismerés a decemberi hajtásért.

Kisnagylány ajándékainak, amikben a közösen készített karkötők voltak - nekünk. Egy kicsit úgy kellett gyártani, hogy nem néztünk oda, és kicsit meg is kellett lepődni, viszont nem kicsit izgultak, hogy mit szólunk hozzá :)

Az új flanell pizsamámnak, ami puha és végre meleg, és amiben megadatott, hogy egy egész álló nap benne flangálhattam itthon. És hogy végre volt időm mindenkire akivel egy fedél alatt lakom.
További kellemes pihenést mindenkinek!

1 megjegyzés:

panyizsuzsi írta...

...végre volt időm mindenkire akivel egy fedél alatt lakom....
Na ez nálunk is így volt. Mindenkinek megmondtuk, hogy mi aztán senkihez el nem megyünk, de jöhet bárki. Így volt jó!