2008. december 1., hétfő

Fakard

Nagykisfiú mostanában kezd megőrülni az ollókért, késekért és kardokért. Ha valaki elmondaná nekem, hogy ez hogy van a fiúknál, megköszönném, mert egyenlőre a genetikát okolom mindezért. Legalábbis nőnemű családtagjaimnál ilyen éles-szerszám-kór még nem ütötte fel a fejét. Így került újra elő a nyáron vásárolt fakard, amit gyerekektől vettünk egy kézműves vásáron, akik maguk gyártják és árulják lelkesen. Nagyon megtetszett az ötlet, gondoltam ajándéknak sem rossz, már akinek van hol fűrészelni.

A kivitelezés iszonyú egyszerűnek tűnik, egy lécet kell háromfelé fűrészelni, a két kicsi lesz a fogónál, a nagyot pedig kicsit meg kell reszelni. A marokra még vékony bőrdarabot tekerhetünk, alatta faragasztóval. Azt gondolom, hogy egy 4 éves fiúgyermek semminek sem örül jobban, mint egy ilyen fakardnak. (És a fegyver-ellenességed Mamazon? Ja tényleg, azt a négy éves valahova eldugta. Megyek megkeresem. )

2 megjegyzés:

Violini írta...

Az én szelíd fiamon is kitört ebben a korban a fegyvermánia, és miután nem kapott semmilyen harci eszközt, botok és fakanalak voltak a puskák. Én is megadtam magam,csak annyit kértem következetesen,hogy rám nem lőhet :-)
Amúgy tuti a genetika!
2 év alatt lecsengett,azóta megint szelíd.

r- írta...

genetika, de az enyemnel nem szelidult, es igen, _barmibol_ fegyvert vagy harcost eszkabal, a lego focicsapataban (2x22 figura!) is harcosok lettek...