.jpg)
Nemrég bukkantam rá nagypapámék kertjében a lábnyomaimra. És máig emlékszem, amikor unokatestvérek mindannyian egyenként a hideg betonba dugtuk a lábunkat, és minden évben rettentő büszkén próbáltuk, hogy már nem fér bele. És a beton - hát az beton - megtart minden emléket. Kreatív nyarak, kreatív nagypapa :)
.jpg)
.jpg)
Honnan tudjam, hogy mit akarok? – Lecsó Podcast #014
-
Mit akarok az élettől? Még nem tudom, de nem ezt… Vannak olyan időszakok,
amikor fokozatosan változik körülötted a helyzet, és menet közben veszed
észre, h...
1 hete
.jpg)
Bejegyzések
6 megjegyzés:
Ez de jó! Mi a gyerekek kezét nyomtuk a kerti ház körüli járdába.
De jó! Fantasztikus ötlet! (A kézlenyomat is)
Most meg a te gyerekeid próbálgathatják majd, hogy a nyomodba érnek-e :-))
Mamaka, az is nagyon jó ötlet!
Léda, kösz, bár én is csak most döbbentem rá így 20-30 év távlatából...
Tigrislilijom, már meg is tették :)
Megjegyzés küldése