Szeretjük az érdekes ételeket, így aztán pár éve a sushit is megkóstoltuk. Nagyon ízlett, azóta többször is rendeltünk, de soha nem sikerült eleget, mindig maradt bennünk egy kis hiányérzet, pedig mindannyiszor többpizzányi pénzt költöttünk. Ráadásul kislányunk egy idő után már szinte sírva követelte, hogy legyen újra sushi. Úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk mi magunk megcsinálni. Jól sikerült és mindenki dugig lakott vele…
Vegyünk fejenként egy pohár rizst, tényleg fontos a sushi rizs, igaz drága, de csak ezzel tudunk majd könnyen dolgozni. Minden pohár rizshez teszünk ugyanannyi vizet és só nélkül, vagy nagyon kevés sóval fűzzük puhára (kis lángon, fedő alatt 20-25 perc), majd elzárás után még 10 percig lefedve hagyjuk. Ezután tegyük ki egy tálba, akkorába, amekkorában könnyedén tudjuk keverni, és pohár rizsenként keverjünk bele 1-2 evőkanál rizsecetet. Ha nincsen ilyenünk, ne ijedjünk meg, mert ez egy sima 5%-os ecet, azaz ha 10%-os háztartási ecetünk van akkor fele arányban vízzel hígítva használhatjuk. Az alaprizzsel készen is vagyunk, hűtsük ki nagyjából, közben pedig készítsük elő a további hozzávalókat.
Maki: a maki úgy készül, hogy a moszatlapot kiterítjük, és vékony rétegben rányomkodjuk a kihűlt rizst. Ezután beletesszük a tölteléket és egy sushikészítő lap (ez is kapható szinte mindenhol, ahol a sushihoz valókat beszerezhetjük pár száz forintért) segítéségével feltekerjük, majd tekercset szépen felkarikázzuk. A tekerés, a moszatlap méretezése, a töltelék mennyisége és helye, no ezeket mindenkinek magának kell kitapasztalnia, de reménykedjünk, mert a tizedik jobban fog sikerülni, mint az első! Mindez körülbelül egy óráig tart majd, ha a vendégek érkezése előtt készen akarunk lenni vele, bár kimondottan jó közös tevékenykedés a sushikészítés.
Tálaláshoz mindenkinek tegyünk egy kistányért, illetve pálcikát. Az asztalra készítsük tálakba az elkészült tekercseket és nigiriket, a pácolt gyömbért, a wasabit, és töltsünk ki szójaszószt.
Jó étvágyat!