Amikor jógázni megyek este, aznap valahogy mindig melegszendvics van vacsorára. Ebből én rendszeresen kimaradok, csak a hideg kemény szendvicseket rágcsálom éhesen este, jógától kifáradva...közben hallgatom az esti mese utolsó sorait. És van persze, hogy meglepetés ér, és gyerekek által feldíszített tányér vár, rajta a (azért csodák nincsenek) hideg melegszendvics, és körülötte a paradicsom, uborka :: És persze mondanom sem kell, hogy milyen kozmikus íz ez egy magamfajta jógamamának. Már csak ezért is megérni néha nem itthon vacsorázni.
1 megjegyzés:
szerintem tokjol nez ki :)
Megjegyzés küldése