Háziállatok a lakásban

Szóval küzdünk egy ideje ezzel a háziállat témával. Nem tudom, hogy az "Úgy szeretnék egy bozontos kiskutyát" című szám hatása-e, ami mostanában gyakori vendég a kocsiban, avagy egy egyszerű életkori sajátosság. Mindenesetre úgy gondoltuk, mi okos felnőttek, hogy a határozott "nem", megindokolva egy "A városban a háziállat csak szenved, és mit csinálunk vele, amikor nyaralunk...stb" elég lesz. Ám most már gyanús a dolog, mert a múlt hétvégénket egy éti csiga, becses nevén CSIGUSZ társaságában töltöttük, míg szegény majdnem megfőtt a befőttes üvegben, és ez a hétvége sem hiányolta az állatokat. Először a dédipapa postaládájába fészkelt egy madár 5 tojásával egyetemben. Ezt még megúsztuk, hiszen "Nem vihetjük haza a tojásokat, és a mamájukat, mert a lakásban nem lenne jó nekik." Utána viszont egy fél napon keresztül ebihalakat halásztunk ki hármas számú nagypapa (igen, nekünk olyan is van) halastavából, és ennek eredményeként most az erkélyünkön lakik 6 db ebihal egy befőttesüvegben, amikből békáink lesznek. Majd beszámolok. Közben az aranyhal témán is túljutottunk, szeptembertől aranyhalaink is lesznek. És a csúcspont este következett be, amikor kiderült, hogy egy úszósapkába rejtve egy kis zöld kukac is hazaérkezett velünk, aki máris beköltözött egy kis befőttesüvegbe némi retek és uborka társaságában. Szóval finoman és taktikusan mégiscsak lettek háziállataink, remélem bírják egy ideig nálunk.