Kötött barbie ruhák

A Barbiek akkor is gyűlnek egy háztartásban, ha nem veszünk egyet sem. Hogy hogyan, azt nem nagyon tudom nyomon követni, rémlik egy ovis szülinap, amire három darab is érkezett, rémlik egy bolhapiac, rémlik egy nagymama és azt hiszem, ennyi barbie-nál tartunk most. Játszani velük ugye nem lehet, maximum öltöztetni-vetkőztetni őket. Tulajdonképpen azt lehet megtanulni velük, hogy kell furcsa hosszú végtagokat furcsa szűk ruhákba erőltetni. Ma azonban egy nagy meglepetés érkezett, az egyik nagymama egyik szomszédja egyszercsak adott egy rakás KÉZZEL KÖTÖTT nyolcvanas évek divatának megfelelő barbie ruhát. Hát ez talált. Most már én is szívesen játszom velük, közben gyönyörködöm abban, hogy egy számomra ismeretlen valaki, aki szintén nagyon szeret kötni, milyen örömmel köthette ezt unokáinak, akik már felnőttek, és most továbbadják egy számukra ismeretlen kislánynak. Akárki akármit mond, ezt csak a kézzel gyártott dolgok sorsa lehet, és az is, hogy a történet egyik szereplője (jelen esetben én magam) most hétvégére bepakolja a kötőtűt és sok-sok fonalat. Kellemes hétvégét mindenkinek! Találkozunk hétfőn.