2009. november 30., hétfő

Csak bámulom a képernyőt . . .


. . . és nem hiszek a szememnek, hogy valaki olyan leleményes volt, hogy régi pulóverekből megalkotta az ÉN szoknyámat . . . na jó, még nem az enyém, de már tudom, biztosan tudom, hogy lesz egy hasonlóm nekem is (és nem 65 dollárért) és, hogy érdemes volt tartogatni 5, 10, 15, na jó még 20 évvel ezelőtti kedvenc darabjaimat, mert most újjászületnek, és akkor már csak egy darabot kell tartogatni, HURRÁ HURRÁ és még egyszer HURRÁ!

Forrás: Magpie Lovely

2009. november 29., vasárnap

Bakugan őrület

Nagykislány és nagykisfiú kart karba öltve megírták a Télapónak a levelet, ami ismét rövid volt, ámde velős: BAKUGAN. Ha valaki nem tudná, mi ez, megnyugtatom, hogy én sem tudom, csak annyit, hogy a globalizáció és a gyerekjáték ipar generálta újabb őrület, megfelelően sok pénzért. Háát . . . nagyon drukkolok a Télapónak.

2009. november 25., szerda

Kopaszi gát

Loptunk egy napot az intézményektől, és megünnepeltük az év egyik legszebb őszi napját. Kimentünk a Kopaszi gátra, hogy egy nagyot sétáljunk, szellőztessük a fejünket. Ez tényleg egy nagyon jó hely, babakocsisoknak, kismotorosoknak különösen!

2009. november 23., hétfő

Kulisszatitkok

Ma nagykisfiúval szinte egész nap dolgoztunk. Hiába, közeledik a karácsonyi hajtás, be kell fogni a család kiskorúit is. És annyival könnyebb volt együtt, mind egymagamban, egyrészt lelassított, nem őrültem meg a saját tempómtól, másrészt vannak már dolgok, ahol egy 5 éves is tud segíteni, például számolás, szortírozás. Ilyenkor nagyon irigylem a régi nagy családokat, ahol mindenki együtt volt, és egy célért munkálkodott.

És hogy mit is csináltunk. Lefotóztuk az új űrhajós sapkákat (lásd fent), amiket persze mind fel is kellett próbálni . . .
. . . lefotóztuk az új polár ruhákat, amik közül bár a rózsaszín nagykisfiú szavaival "letörölhető", mégis valahogy mindig az került a tetejére . . .
. . . és közben a futár meghozta Hollandiából az új Snoozebaby kollekciót, amit hát ugye át kellett számolni, közben megtanultunk 10-ig összeadni . . . hát így megy a mi kis gyárunkban a munka.

2009. november 21., szombat

Csíkos üveg

Ki nem emlékszik erre a dizájnra a kilencvenes évekből, amikor idétlen színű fürdősókból alkották a csíkos üvegeket? Ez jutott eszébe életem párjának, amikor a gyerekek már tonnaszámra darálták a terméseket. Így hát ma este volt program, kiraktuk, nagy munka volt, a következő hozzávalókkal: mák, cukor, só, kakaó, darált keksz, lenmag, darált tészta és darált borókabogyó. A dolog türelmet tanít, minden résztvevőnek :)

2009. november 19., csütörtök

Pompom hajgumi

Kitaláltuk (illetve nagykislány kitalálta), hogy mi legyen a temérdek pompom-ból, amit az elmúlt hetekben gyártottunk: HAJGUMI! Meg is kezdte a reklámozását, hátha divatot teremt belőle a suliban Luca napi vásárig, amikoris 50 Ft / darab áron el tud belőle adni pár darabot :)

2009. november 17., kedd

A műanyag dicsőségére

Nem hittem a szememnek, amikor a Design Sponge-on megláttam ezt a kis terítőt, amit nylonzacsikból horgoltak. Hiszen nekünk van egy pont ilyen stílusú táskánk, ami kb. a hetvenes évek óta lóg anyukámék előszobájában, benne sapkák-sálak-kesztyűk. A táskát a dédnagymamám kötötte, tejes zacskókból, amiket (gondolom) csíkokra vágott. Ő már akkor rájött az újrahasznosítás titkára, de azt még nem sejtette, hogy 2009-ben ez egy óriási divat lesz.

Lehet, hogy megvan a karácsonyi ajándék? Csak tudnám, hogya nylon csíkokat ha összekötöm, ott akkor mindig lesz egy csomó??? És ez itt a képen miért nem látszik? Help!

2009. november 16., hétfő

Aminek mostanában örülök

Hogy kisnagylány - egy kis nagymamai segítséggel - kikövetelte a természetasztalka felélesztését . . .

. . . hogy újra teázgatunk nagyokat a saját kis tea galériánkon . . . és közben megbeszéljük az élet apró-cseprő ügyeit . . .

. . . és hogy megmentettem egy kötött sálat a kidobástól (barátnőm egyik tanítványának anyukája kötötte Afganisztánban), és most becsülettel hordom, bár tiszta műszál . . .
(tényleg vajon csak én nem bírok kötött-horgolt dolgokat kidobni???)

2009. november 13., péntek

Vasárnap WAMP

Mi ott leszünk, és egy jó pár újdonság: Anne Claire Petit csörgő, zsiráf, kakukkos óra (!), polár ruhácskák, űrhajós sapkák, boribonos párnák és még sok minden!

2009. november 10., kedd

Banán kenyér - (ha már hetek óta érik a banán a hűbőben)


Banán kenyeret (angoloknál Banana Bread) sütöttem - gyorsan közreadom, mert percek alatt elfogy, és én azt is elfelejtem, hogy volt, pedig isteni finom. A recept Tod nevű amerikai rokonunktól jött képeslapon (!) mint anyukája legeslegfinomabb sütije, amit muszáj a magyar rokonoknak is megismerni :) Én pedig már megint jó fej vagyok, és közkincsé teszem:

1. 2 cup liszt + 1 cup cukor + 1 teáskanál szódabikarbóna (v. sütőpor)
2. Fél cup olaj összeturmix 2 felvert tojással
3. Egybedolgozzuk az egészet + fél cup savanyú tej (tej + 2 teáskanál ecet) MICSODA TITKOK
4. 1 cup összevillázott érett banán
5. 1 cup darabolt csokika (nyuszi, ha még nem molyos)

Őzgerincbe (kivajazott) bele, és 1 órán keresztül 175 fokon sütni.

2009. november 8., vasárnap

Pop-pom készítés - 5 lépésben - esős hétvégén

1. Sok-sok fonalat tekerünkfel az ujjunk köré, lehetőleg úgy, hogy ne liluljanak el az ujjaink, mint nagykisfiúnak . . .
2. Óvatosan levesszük a feltekert fonalat, és középen körbekötjük, jó szorosan, és megcsomózzuk . . .

3. A hurkokat mindenhol kettévágjuk . . .

4. És ez a legjobb része - legalábbis nálunk a gyerekeknek - a hajnyírás, egyenletesen, hogy mindenhol ugyanakkora legyen . . .

5. És kész a pom-pom. Ezzel utána nagyon sok dolgot lehet csinálni, mi tovább nem gondolkodtunk, mert nagykislány a Luca napi vásárra készül velük, remélem a többi gyerek is díjazni fogja (a fonalaim árát) . . .

2009. november 6., péntek

Hurkapálca - avagy az egyszerűség diadala

Az úgy volt, hogy matekórára hurkapálcikát kellett darabolni, szám szerint 10x10 darabot, azaz 100-at. Lehetett volna fogpiszkálót is, de azt mi nagykislánnyal nagyon snassznak találtuk. Mire azonban a hurkapálca tördelésre, és smirglizésre került a sor, nagypapával maradtunk a nemes feladatra, egy Borsodi és egy Heineken társaságában. Elöl maradtak azonban a maradék hurkapálcák, amik napokig szolgáltak minikardként, karmesteri pálcaként és varázsbotként. A gyerekek (főleg a veszélyekkel teli életkor után) tulajdonképpen órákig el tudnak játszani egy pár hurkapálcával, de ez nekem még soha nem jutott az eszembe, sőt a küszöbünkön ezidáig hurkapálca be nem lépett. Pedig hajrá hurkapálca!

2009. november 5., csütörtök

Csicsóka leves - csicsóka chips

A legújabb nagy kedvencünk, a csicsóka. Ez egy olyan zöldség, mint a krumpli, csak éppen van egy érdekes, egyedi édeskés íze. Meg kell találni azonban a csicsóka helyét a konyhában :: húslevesben szerintem elviselhetetlen, de én a fehérrépát is kiturkálom (még jó, hogy a gyerekeim nem olvassák a blogot). Ott van viszont a csicsóka krémleves, rajta csicsóka chips, vagy urambocsá csicsóka chips magában (olajban kisütve), ez mindkettő maga a mennyország. Aki a hétvégén beesik hozzánk, ezzel fogjuk táplálni :) aki pedig nem, az süssön magának csicsókát, és rágcsálja, azon kívül, hogy finom, biztosan nagyon egészséges is. A titok: vékonyra nagyon vékonyra kell vágni és forró nagyon forró olajban mint a krumplit kisütni.

2009. november 4., szerda

Stájerország III - Zotter csoki

Aki szereti a csokit (és tényleg, van aki nem???) ide mindenképp látogasson el. Pár napig biztosan nem tud majd csokira nézni, mert folyamatos kóstoltatás van, de az élmény nagyszerű . . .
. . . jómagam például először jöttem rá, hogy miből és hogyan készül a(z igazi) csoki . . .

. . . ittam valódi kakaót . . .

. . . amihez a hozzávalókat kis liftecskén adják, naná . . .
. . . mindez persze benne van a jegy árában, mint ahogy egy mozizás, töménytelen csokievés és tanulás (amolyan homeschooling módon) . . . őrült jó élmény felnőttnek - gyereknek . . . további információ a Zotter honlapján.
Ezzel stájerországi élményeink végére értünk, holnaptól vissza a valódi hétköznapokba.

2009. november 2., hétfő

Stájerország II. - kreatív WC

Szóval de tényleg, ki látott már ilyen profi gyerek WC-t?
1) a mosdó lejt, tehát a legkisebb is egyedül tud kezet mosni, de a szülő is kényelmesen odafér
2) a tükörben a gyerek is látja magát - tehát lemossa arcáról a reggeli kakaó bajuszt
3) a szappan odad van rögzítve, tehát nem esik le, mállik szét
4) a gyerekek percekig mossák a kezüket - ami nálunk nem szokás
5) az izgalomtól az ember elhagyja kisnagylány télikabátját, amit csak Magyarországon vesz észre (jajj)
4) mindez a Graz-i Kinder Múzeumban, ami szintén fantasztikus, de sajnos csak a WC-t örökítettem meg...vissza kell menni (különben is ott a kabát :: esetleg egy blog olvasó Grazban?)

2009. november 1., vasárnap

Stájerország I. - Riegersburg vára

Ez itt kérem nem Csipkerózsika vára, hanem a határtól kb. 30 kilóméterre (vagy ezt mindenki tudta???) van egy gyönyörű vár, úgy hívják, hogy Riegersburg . . .

. . . lustábbak / pénzesebbek üvegliftel mehetnek fel . . .

. . . és mialatt a gyerekek kiugrálják magukat a trambulinon . . .

. . . megetetik a nyulakat a várárokban . . .

. . . azalatt a sportosabbak / spórolók is felérnek egy gyönyörű köves úton, a szőlőföldek között . .
. . . szóval aki arra jár, ne hagyja ki!