Homokvár

A nyár egyik nagy slágere a homokvár-építő verseny. Bár sosem nyertünk még, nem adjuk fel, és nem veszítjük el stílusunkat, melyet mindig kisnagylány diktál. Ezidén az apró részletek, mint kamilla virágok, egyenletesre tördelt apró botok kerülték el a tisztelt zsűri figyelmét. Nem baj, jövőre újra próbálkozunk, addig a játszótereken gyakorolunk . . .

Ajándék takaró

Újabb ajándék takaró a TAKOO felajánlásából! Jelenleg egy Pistike lesz a szerencsés. A játékszabály a következő: ezt a bejegyzést kell kommentálni, pár szóban leírni, hogy ki az a bizonyos Pistike, aki ennek a takarónak a gazdája lesz. (Ne legyen túl nagy Pistike, mert ez egy babatakaró :) És akkor már vihető is a takaró! Fizetni pedig most sem kell érte.
Legutóbbi Ninás takarónk is elkelt már, megvártuk, míg egy igazi Nina jelentkezik érte.

Nyári csendélet I.

A búcsú a nyártól nem megy könnyen. Segít, hogy szinte minden naptej úgy fogyott el a nyár vége felé, hogy most tele vagyunk tele flakonokkal. Ergo: már várjuk a következő nyarat. Addig is minden pillanatot kihasználunk.

Születésnap

Születésnapot ünnepeltünk máma. Kispille 4 éves lett. Kérésére - amit a fenti kép ihletett a kisoroszi indián múzeimban - kistüzet kért kisbográccsal, kis levessel, saját gyufával. Na meg egy-két munkagépet . . .

A kérést teljesítettük, tüzet raktunk, ha már megraktuk, megetettük a rokonságot, és puszilgattuk-ölelgettük azokban a lopott percekben, amikor elkaptuk ezt a csodálatos kisnagyfiút.

Túrófánk

Nyári bableves volt az első fogás. Császármorzsa lett volna a második. De egy nyári délelőtt oly hamar elrepül, barátkozás, sétálás, Dunázás, és hirtelen12 órát kongattak. És akkor beugrott: túrófánk. Ez az az édesség, ami tényleg megvan fél óra alatt. A recept paminagyitól származik:

• 1/4 kg túró
• 1/4 kg liszt
• 1 pohár tejföl
• 3 tojás
• 1 csomag sütőpor

Elkészítése pofonegyszerű: a hozzávalókat elkeverjük, kanállal azonnal forró olajban kisütjük. Frissen, porcukorral és lekvárral garantált siker!

Iskolás sál

Sálat kötöttem az elmúlt napokban: iskolás sálat. Hogy miért iskolás? Mert kisnagylány hamarosan iskolás lesz, és most már nagyon készülünk. A sál még azért is iskolás, mert mindegyik végén három kis sál van, és mindenféle fonást lehet rajta majd gyakorolni.

Egy kis Amerika

Hallgassátok, egyszerű és szép

Aratás

Aratás volt ma minálunk. A hónapokkal ezelőtt ültetett zöldségek aratása. Az eredmény meglehetősen vegyes volt:
paradicsom - sok és finom
paprika - kevés és finom
hagyma - ki se nőtt
karalábé - nagy levelek, de karalábé helyett kis gyökerek
répa - lilliputi
zöldbor - kinőtt, majd eltűnt
tök - sok levél, kevés tök
eper - folyamatosn virágzik, kevés eper
Egyszóval tanulnunk kell még ezt a mesterséget. A gyerekek mindenesetre vígan ropogtatták a mini répákat :)

Textil zsírkrétatartó

Gondoltam, kipróbáljuk, ha már ilyen sokat adunk el belőle. Legutóbbi nyaralásunkra csak és kizárólag egy guriga MAMAZON zsírkrétatartót vittünk magunkkal, már ami a kreativitást illeti. És jelentem, a dolog működik. Amennyit rajzolni kell, annyira pont elég, rendben lehet tartani, és ami a legfontosabb, a táska alján csendben meglapul, és a kocsmába is magunkal vihetjük, amivel meghosszabbítjuk a langyos esti borozgatás időtartamát. Hiszen papír minden kocsmában akad.(Ha más nem, a pohár alátét:) Ja, és egy Indiát járt baráti család szerint az indiai vonatokon az indiai gyerekek egymás kezéből szedték ki a híres magyar zsírkrétatartót :)))

Játssz a tűzzel

Nagy kérdés ez a tűzzel. Vannak, akik szerirnt azt kell megtanítania gyereknek, hogy félj a tűztől, mert veszélyes. Mások szerint azt kell megtanítani, hogy tanulj meg a tűzzel bánni. Én ezidáig a másodiknak voltam a híve, ELMÉLETBEN. Mihelyst azonban igazi tűz került kisnagylány kezébe, hirtelen az óvatosak pártján éreztem magam. De már nem volt visszaút, belejött, megtanulta, óvatos de fél tőle és még egy gyönyörű sátrat is viaszozott. Bátraknak ajánlom tehát a viasz-szobor gyártást fogpiszkálóból, szigorúan szülői felügyelet mellett.

Nyaralás gyerekekkel - a Balatonnál

Amikor váratlanul az öledbe pottyan 2 napra egy parasztház, gyönyörűen berendezve és kellemesen hűvösen :: amikor mindez percekre van a Balatontól :: amikor sok-sok régi baráttal találkozol :: amikor a gyerekek is angyali nyugalommal tevékenykednek :: amikor mindehhez nyár van :: na akkor nem szabad panaszkodni.

Nyaralás gyerekekkel - a Balatonnál

A Balaton felvidék nagyon izgalmas dolgokat rejteget magában. Ott van például a Tapolcai piac. Kifejezetten anyukáknak lett kitalálva, hiszen használt ruhák, konyhai eszközök és játékok kaphatók ott, amiket osztrák anya-társaink már meguntak, magyar honfitársaink megvettek és továbbadnak. Így mindenki jól jár. Most én jártam jól egy pöttyös bögrével, egy epres tányérral (így már most várom az eperszezont) és egy szőtt tasakkal, amit kisnagylány szerint cérnák tárolására fogok használni. Viszont figyelem, a piacon naggyon meleg van, naggyon korán elkezdenek pakolni az árusok és az apukák részéről naggy türelemre van szükség, hogy anyukák mindent át tudjanak nézni.

Nyaralás gyerekekkel - a Balatonnál

Lassan hátunk mögött hagytuk a hegyeket, és a magyar tengert céloztuk meg. Anyai keativitásra ismét lesz szükség bőven, mert most logisztikai okokból kipróbáljuk a játékok, könyvek, cumisüveg, bili és nem utolsó sorban a tiszta ruha nélküli nyaralást :) De eldobható pohár és tányér mindenhol akad, és ha egy kis pogácsa is kerül bele, a játék már adja magát.

Virágos születésnap

Egy kreatív virág kisnagylányunktól...

Szakajtott virágok kisfiunktól...

És egy vadvirágcsokor tőlem...

Nyaralás gyerekekkel - a hegyekben

Nagy kihívás az eső a hegyekben. Még ha készülünk is rá: társasjáték, kártya, kreatív eszközök, könyvek, nagyszülők, nyuszi. Mégis van mindig egy pont, amikor kell valami más, valami új. Ezt vagy a nagy bevásárló áruházban tett kirándulás jelenti (nem szégyellni, tudom, csak kicsit) vagy a saját készítésű játékok, mint például egy kukac-család. De azért napsütésben könnyebb.

Kretív Blogger

Levelet kaptam egy másik Zsuzsi blogjáról, hogy meglepetés vár nála.

Díjat kaptam! A Kreatív Blogger díjat gondolom és remélem kreatív bloggerek kapják. Baromira meghatódtam, és megörültem, és egész éjjel próbáltam a gyenge internet dacára kiválasztani a kedvenc kreatívjaimat.

A szabályok értelmében a következő a teendőm:
Kiteszem a logót a blogomra.
Kiírom annak a személynek a nevét és blogját, akitől kaptam.
Jelölök 5 blogot.
Jelölök 5 blogolót, linkelem.
Üzenetet hagyok a jelöléseikről a blogjukban.

Egyenlőre két kedvencemet találtam meg, de erős internettel ajánlom majd a többit is. Prante, akinek nagyon sokszínű és izgalmas a blogja, és nem utolsó sorban gyönyörűek a képei, és Leababa, aki egy irodalmi kreatív, és nagyon izgalmas és humoros a stílusa.

Nyaralás gyerekekkel - a hegyekben

Egyszer már említettem kisnagylány kisállat tartási olthatatlan vágyát. Csibe lett volna a nyáron, de mivel a csibéket már rántják, maradt egy kisnyuszi, ez legalább még nem rántják, és talán nem is fogják. Szóval egy két hetes kölcsön nyuszival próbáljuk enyhíteni az állat problematikát. A nyuszi MUSZ-MUSZ névre hallgat, és egyenlőre nagyon jól érzi magát nálunk. Én meg el sem hiszem, hogy már megint mik nem történnek velünk, velem, aki messziről kerülte idáig az állatokat...

Nyaralás gyerekekkel - a hegyekben

Amikor az ember családostul a hegyekbe zarándokol, nem várt események tömege zúdul rá. Az egyik rögtön vízcseppekben is mérhető, például egy apró zápor is olyan mértékű földindulást eredményez, amit azt hiszem "ítéletidőnek" hív a köznyelv. Mindezt autóban ülve megélni, miközben a hátsó ülésen hangos "ez a nóta nóta körbejár" hallatszik, nem kívánom senkinek. Házban sem könnyebb a helyzet, mert a gyerekekbe a vihar alatt véleményem szerint egy kis elektromosság kerül, amit a sáros gumicsizmával visítva szaladással próbálnak levezetni.

A természet lágy öle egy másik meglepetést is tartogat, az állatokat. Az állatokat a városi létben számomra a városi kutyák és galambok jelentik. A természetben ellenben most hirtelen 500 kis leveli béka vett minket körül, amiből már kis túlzással 100 db került gyerekkézbe, és "Nézd mami nem is kell tőle félni" felkiáltással próbálnak közeledni hozzám. Egyenlőre kitartok, messziről mosolygok és büszkén állapítom meg, hogy ismét tanulhatnék a gyerekeimtől ... most éppen állatszeretetet.

Pakolás

Nyáron egy anya sokat pakol. Kipakol, mos, bepakol, kipakol, elhasznál, bepakol, kipakol, mos, bepakol, és így tovább. Csöndben bevallom, én ezt mind szeretem. Ez azt jelenti, hogy nyár van, és hogy sokan vagyunk, és hogy nyaralunk. Négy embernek pakolni - néha valakinek valamit elfelejtek, néha valakinek valamiből túl sok van (ez általában kisnagylány elegáns ruhái, amiket lassan megtanulom NEM elvinni a nyaralásra). Mostanság mindenkinek külön mini-bőröndje van tehát, és a kezdeti pakolást elvégzi magának. Ezért tetszett meg nagyon az amerikai Erin pakolási listája. Ezt holnap reggel - mivel ismét pakolunk - a gyerekek elé rakom - meglátjuk, mi lesz belőle.

Deszkák

Nagy szerencsénkre asztalos munkát kellett végeznünk a fészerben. És még nagyobb szerencsénkre sok hulladék deszka maradt. Ez pontosan az ötödik napja határozza meg szinte teljes mértékben a napjainkat. Először autópálya készült belőlük. Utána szögekkekel, kalapáccsal tutajt gyártottunk. Ezt követte a festés, és az ajándékok gyártása. És még ki tudja, mi van hátra. Ja, és egyenlőre még szálka sincs senkiben :)

Konyhai kötény

Egy kicsit konyhai kötény mániában szenvedünk. Azért írok többes számot, mert kisnagylány is örömmámorban tört ki, amikor beállítottam két használt ámde gyönyörű konyhai köténnyel. Ezeknek az a különlegessségük (tehát azért kellett őket mindenképp megvenni), hogy kézi hímzésűek, hogy teljesen egyediek, és hogy a fantáziánk szárnyalása ad csak határ annak, hogy elképzeljük, ki kinek és mit főzött, sütött belőle, amíg valahol a távoli nyugaton fel nem ajánlotta a Vörös Keresztnek. És fogalma sincs róla, hogy aztán egy magyar anyuka a birtokába vette, és megsütötte élete első fánkját a nyári birtokon.

A fánk receptje Margit2-től, a hozzá készült sárgbarackos-sárgadinnyés lekvár pedig Kaldenekker Györgytől való. Egyébként egész jól sikerült, kicsit kopogós lett a héja, de vajon miért?

Papás nap

A papás napok - amikor a mama a várost járja - állítólag sokkal izgalmasabbak. Tele vannak kalanddal, hajókázással, kirándulással, biciklitúrával. És még a főzés is belefér, és még a konyha is rendben van. Na és még bunker is épül. Mit mondjak még? Még több ilyet :)

Almalekvár

Van nekünk egy almafánk. Hányavetett sorsú. Egy ideig észre sem vettük, hogy van nekünk. Aztán láttuk, hogy apró kis kukacos almák hevernek a fűben. Egy szép hosszú délután a gyerekek mind az összeset összegyűjtötték, és mivel lekvár befőzés időszaka van nálunk, megkezdték az alma alapos megtisztítását, kukactól héjtól egyaránt. Próbáltuk meggyőzni őket, hogy az almalekvárhoz nem értünk, de mit is kell hozzá érteni, megfőztük, megcukroztuk, eltettük üvegbe. Egy egész üveg lett belőle :) Egy téli ünnepi napon fogjuk reggelizni, és ábrándozni a meleg nyári hosszú délutánokról.

Iskolavárás

Megörököltük fontos unokatestvér iskolaváró pólóját. Éppen egy éve gyártottuk neki, és hát olyan sokat hordta, hogy tényleg iskolás lett. Most mi is ebben utazunk, nehogy elszaladjon az iskola. Gyártása egyszerű, egy sima póló és textil filc. Csak halkan súgom, ha gyorsan kell, mert már beharangoztak a zsúrba, egy alkoholos filc is megteszi :)

Kincskeresés

Hosszú délutánokra:
1) Minden gyerek rajzoja meg minél részletesebben a kertet. Javasoljuk nekik, hogy járják körbe, mert úgy sokkal könnyebb. Aki még nem tud rajzolni, annak csináljuk meg mi.
2) Helyezzünk el apró kis cédulákat, amiken számok vannak 1-10-ig a kertben.
3) Közben rajzoljuk be a térképre, hogy melyik számot hova raktuk.
4) Indulhat a kincskeresés! (Ha több térkép van, akkor a számokat más színnel kell rajzolni, hogy tudják, kihez tartozik.)

Apró dolgok - amiknek mostanában örülök

1) Hogy érik a málna - a világ egyik legfinomabb gyümölcse. A minap például egy egész rekesszel állított haza házunk embere. Lekvárt szeretett volna belőle főzni. Nem sikerült, mert elfogyott :)

2) Hogy újra használhatom kedvenc kemping biciklimet, ami 25-dik születésnapját ünnepli.

3) Hogy virágzik kisnagylány kaktusza, amit még a télen könyörgött ki egy mezei virágboltban, mert ő már akkor érezte, hogy virágozni fog.

A bot

94 éves. Egyre többet üldögél és néz messze a távolba. Sokat bóbiskol. Már csak bottal közlekedik. A gyerekek lassan megszokják, hogy nem lehet már odahívni minden percben, hogy "Gyere nézd mit találtam a fűben." Egy hosszabb bóbiskolás alatt kisnagylány szép óvatosan színes szalagot kötött a botjára. Kreativitás? Szeretet? Mindegy, szép.

Piknik takaró

2 éves szülesnapját ünnepli a vízhatlan Piknik Takarónk! Ez volt az első darab, és azóta már sok-sok társát látjuk felbukkanni strandokon, parkokban. Ilyenkor mindig megdobban a szívem, mint minden más TAKOO termék esetén, amit az utcán látok. De a piknik takaró esete különösen emlékezetes, mert miután egy egész éjszakát gondolkodtam, hogy milyen színűek legyenek a pöttyök a takarón, és már rengeteg féle színű polár kör és anyag hevert szerte a szobában, inkább lefeküdtem aludni. Másnap reggel kijött akkor még kis-kislány pizsamában, álmatag lassú mozdulatokkal szép csendben kirakta a tökéletes színvilágot, majd továbbvonult reggelizni. Lazán és egyszerűen. És mondanom sem kell, azóta is ezt használjuk :)

Ajándék takaró

Előfordul, hogy kisebb félreértések miatt kétszer kell legyártani egy névreszóló takarót. Ilyenkor a "rontott" takarót, aminek a mérete más, mint amit a kedves vevő megálmodott, akció rovatunkban megjelenik, és általában el is fogy hamar. Ez a NINA feliratú takaró azonban napok óta csak hánykolódik körülöttem, nem bírom magam rávenni, hogy akció rovatunkban megjelenjen, hiszen hány NINA nevű 0-1 éves kislány lakhat kishazánkban? Ezért aztán úgy döntöttem, ez a takaró ajándék lesz kedves blog olvasóimak. Illetve csak egynek, mert ajándékba adom az első blog olvasónak, akinek van NINA kislány rokona, ismerőse, és aki mindezt le is írja ide nekünk. Hajrá NINA rokonok!

Csipesz-repülő

Az úgy kezdődött, hogy hazajött az úszótáborból. Nem tűnt fáradtnak, kezében egy csipesz-repülőt szorongatott. Lepakolt mindent a konyhaasztalról, összeszedett pár facsipeszt az erkélyről, mindenkinek kikészített széket, színes papírt, ecsetet, ragasztó, és meghírdette a repülőkészítést. Engedelmével megosztom most a nagyközönséggel is:

1. Végy 2 facsipeszt, az egyiket szedd ketté (ennél a résznél éppen nem figyeltem oda, úgyhogy nem tudom pontosan hogy kell).

2. Az egész facsipesz csíptető oldalára ragassz egy kettéhajtott színes papírt, úgy, hogy az alsó felét előtte visszahajtod.

3. A fél facsipeszeket egyenként ragaszd az egész facsipesz közepére, merőlegesen.

4. Fogpiszkálóra tűzzél propellert papírból, és ezt kapja be a csipesz.

5. Fesd meg a csipeszt, és kész a repülő!!!