2008. november 27., csütörtök

Milyen anya az ilyen?

Nagykisfiút nem lehet siettetni. Négy éves múlt már, de eddig szó nem lehetett rajzolásról. Színezgetett kisnagylány mellett, próbálgatta a színeket. Aztán szép lassan leesett, hogy végülis mivel, és hogyan rajzoljon ő? Van asztala? Ceruzája, krétája? Hát, khm, nincs . . . de . . . bizisten, lett gyorsan. Kiválasztott a boltban egy saját zsice készletet (mi így hívjuk a fa nélküli ceruzát), megkapta a játékasztalt papája mellett, és meg is kezdte a rajzolást. Talán álmában tanult embert rajzolni, mert már elsőre egész jól ment neki. Azóta pedig napról napra fejlődik. Szegény elhanyagolt második . . .

3 megjegyzés:

panyizsuzsi írta...

Képzeld milyen egy harmadik gyerek élete. Nálunk a kicsi most kezd beszélni és ilyeneket mond, hogy "nem tudom" (mármint becsukni a cipősszekrényt miután elrakta a nagyi papucsát) a másik meg a "nem forró" (mármint a radiátor). Az első gyerek azt mondta, hogy cica. Hmmm.

Julcsi írta...

Szegény sanyarú sorsú gyermek;-)

siccike írta...

Kedves mamazon!
Kérdezni is lehet?:-) Te mit tennél az adventi naptárba ajándéknak a gyerkőcöknek? Már ha nálatok van ilyen...:-) Olyan jó ötleteid vannak, hátha erre is van tipped..
Köszi!