.JPG)
Minden évben erre visz a dolgunk legalább egyszer. És ha már Börzsöny, akkor
kisvasút (már amennyiben a társaságban van 10 éven aluli gyermek:) Egy igazi VONATOS nap pedig így néz ki nálunk: Indulás Nyugati pályaudvar, jegyváltás automatából, izgalom a tetőfokán. Leszállás Kismaroson, és egy röpke másfél órás várakozás a fajátszótéren az erdei vasút indulásáig. De nem csüggedünk, és mivel a gyomrok is korognak, a helyi kisboltban bevásárolunk szendvicsnek valót.
Döcögés (szó szerint), miközben leskelődés más emberek kertjeiben. A kisvonatban fával fűtött kályha, kellemes hangulat. Királyrét pedig király. Csúcsszuper fajátszótér, horgásztó és olyan büfé, ahol roppanós virsli és nosztalgia hamburger a menü.
Egy kör az őrületesen vicces
hajtány pályán, majd pedig vonattal Kismaros, onnan vonattal Nyugati. Ha jól számolom, 160 percet töltöttünk vonaton, és kb. ennyit a friss levegőn. Mindenesetre este mindenki elégedett és megfelelően fáradt volt :)
.JPG)
Minden évben erre visz a dolgunk legalább egyszer. És ha már Börzsöny, akkor kisvasút (már amennyiben a társaságban van 10 éven aluli gyermek:) Egy igazi VONATOS nap pedig így néz ki nálunk: Indulás Nyugati pályaudvar, jegyváltás automatából, izgalom a tetőfokán. Leszállás Kismaroson, és egy röpke másfél órás várakozás a fajátszótéren az erdei vasút indulásáig. De nem csüggedünk, és mivel a gyomrok is korognak, a helyi kisboltban bevásárolunk szendvicsnek valót.
Döcögés (szó szerint), miközben leskelődés más emberek kertjeiben. A kisvonatban fával fűtött kályha, kellemes hangulat. Királyrét pedig király. Csúcsszuper fajátszótér, horgásztó és olyan büfé, ahol roppanós virsli és nosztalgia hamburger a menü.
Egy kör az őrületesen vicces hajtány pályán, majd pedig vonattal Kismaros, onnan vonattal Nyugati. Ha jól számolom, 160 percet töltöttünk vonaton, és kb. ennyit a friss levegőn. Mindenesetre este mindenki elégedett és megfelelően fáradt volt :)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Bejegyzések
4 megjegyzés:
Nagyon szeretjük ezt a helyet és a vonatozást:-) /Van egy ismerősünk, aki még itt sem engedte a gyerekeinek, hogy felvegyenek egy botot a földröl.../
Jujj
Mi is sűrűn járunk oda, gyerekkoromban a szüleimmel minden évben voltunk legalább kétszer, az akkor oly közkedvelt pokrócos, rántotthusos, focizós verzióban. Imádtam... Akkor még hóvirágot is lehetett szedni. :)
Mi meg errefele lakunk, hehe... :)
Megjegyzés küldése