2009. február 8., vasárnap

A Dunánál

Avagy hogyan éljük túl a februári napokat, amikor szorít a szoba négy fala? Például menjünk le a vízpartra, folyóhoz, tóhoz, ja vagy persze a tengerhez. Egyrészt garantáltan nem lesz ott rajtunk kívül senki. Másrészt a gyerekek egész biztos nagyon jól szórakoznak, hiszen van kavics, bot, víz és sár . . .
a felnőttek pedig, amikor nem azt kiabálják, hogy gyere ki a vízből, nincs még nyár, ábrándozhatnak arról, hogy pedig lesz még olyan is, amikor nem délben, hanem este nyolckor lesz hosszú az árnyékunk . . . de tényleg lesz???

2 megjegyzés:

pdng írta...

mi a normafanal tettuk ma ugyanezt, bot, viz es sar ott is volt:) de nem keseregtunk az arnyek hosszan, a februar az tel, majd lesz nyar, sztem elvezzuk a februart:)

amugy meg orok hala a zsirkretamuffin es az amerikaipalacsintas bejegyzeseidert

mamazon mama írta...

És megcsináltad a muffint?