Ország város

Vasárnap ebéd után:
"Mami mutatok egy játékot, amit szerintem te még nem ismersz."
"Mutasd (csak először elmosogatok, letakarítok, megiszom a kávémat, bambulok magam elé, és utána)"
"Először írd le azt, hogy ország, aztán, hogy város."
"Ó, ezt én már . . ."
"Csak azt ne mond, hogy ismered. Ezt a tanítónénik találták ki."
"Ó hát, hm, öhm, mintha már az én tanítónénijeim is kitalálták volna ezt."
"Kár."
És akkor játszottunk. Nem volt könnyű.

De tényleg, hogy játszik az ember ország-várost egy 8 évessel, aki alig ismer még országot, és hisztérikus rohamot kap, ha az ember több pontot gyűjt be mint ő? Hogy lehet a nemtudást színlelni, kell-e színlelni egyáltalán? Jaj.